Vágvölgyi Gusztáv – Pabló vagyok, végzettségem szerint ötvös és aranyműves és biológia-rajz szakos tanár, ma, ha be kell mutatkoznom, azt mondom, hogy elsősorban szervezet-, és közösségfejlesztő. Az Inspi-Rációnak és ezen belül a közösségi vállalkozás csapatának a szakmai vezetője, a
Polyán gazdaság egyik városi munkása, a Nyíregyházi Kosár Közösség alapító tagja és a Jövőképző tanácsadója.
Milyen is az én természetem?
Ha röviden akarom megfogalmazni, akkor az emberi kapcsolatok megértésére törekvés az, ami fiatal korom óta érdekel, és így egyfajta kapcsolati specialista lett belőlem. Erősen teoretikus természetű vagyok, próbálom rendszerszemléletben megérteni a világot és ezen belül is főleg az emberi magatartás hajtóerőit. A megértésemet használom arra, hogy minél nagyobb elfogadást és együttérzést tudjak kialakítani mindenkivel, akivel összehoz a sors. A teoretikusság nekem azt is jelenti, hogy csak annak a tudásnak van értelme, ami a gyakorlatban is használhatóvá érik, ezért én mindent fejlesztői szemüvegen keresztül nézek.
Az ügyem
Hiszek abban, hogy egy olyan átmeneti korban élünk ahol az emberiség sorsa múlik azon, hogy képessé válunk valódi, életmód közösségeket alkotni. A szakmai életemet tettem fel erre az ügyre és mai napig is rendületlenül tudok beleállni abba, hogy ez a küldetésem, erre születtem a földre.
A Közösségi Vállalkozás csapat úgy jött létre, hogy a 2012-13-as közösségi minőség kutatásban megszületett egy idea, annak az ideája, hogy a valódi közösségek a társadalmi fenntarthatóság kulcsa. Mára ez az idea létrehozta a valódi közösség alkotáshoz szükséges tudásbázist, ehhez kapcsolódó képzéseket és fejlesztési módszertant, lényegében született egy új fejlesztő tanácsadói irány (kinőve a szervezet-, és közösségfejlesztés eddig ismert
megközelítéseiből). Ennek is köszönhetően mára Magyarországon beszélhetünk alternatív, új típusú, valódi kisközösségi ökoszisztémáról, azaz egyrészt vannak közösségi kezdeményezések, akik ilyen közösségként definiálják magukat, vannak olyan közösségek, akik így akarnak megszületni, és vannak nagyon sokan, akik ezt a tudást megismerve, önkéntes energiájukat szívesen belerakva dolgoznak azon, hogy újabb és újabb ilyen közösségek szülessenek (korai ébredők), és talán még többen (frissen ébredők), akik szedik fel magukra ezt az új paradigmát, járnak a képzéseinkre, előadássorozatokra eljönnek a TreeMap táborba, minden évben elzarándokolnak a Gyüttment Közösségi udvarba.
Nos, talán azt mondhatom magamról, hogy ennek a kisközösségi ökoszisztémának vagyok az egyik csomóponti embere. A szoros emberi kapcsolatokra épülő, tudatosság alapú, szándékolt, életmód közösségek teoretikusa, a közösségi facilitátorok egyik képzője és az ezzel kapcsolatos kutatások egyik magyarországi motorja. A Közösségi Facilitátor Hálózatban ennek a kisközösségi ökoszisztémának a felvirágoztatásán dolgozunk.
Fejlesztői munkám egyik színtere a Világeleje Közösség Kiutak.hu portálja, ahol a Közösségeink témának vagyok a szerkesztője és ahol a kisközösségeknek szóló cselekvési tippjeim jelennek meg. Talán a közösségalkotással kapcsolatos pozitív szemléletemnek is
köszönhető, hogy Takács-Sánta Andrásban megszületett a világeleje gondolata.