Fedezd föl a több mint emberi világot!
Mindnyájunk életének egyik legfőbb örömforrása (lehetne): gyönyörködni más élőlényekben, illetve a több mint emberi világ további csodáiban. Mindez fontos záloga testi-lelki egészségünknek is. Ám sokkal több ennél: életünk akkor válik teljessé és igazán emberivé, ha minél inkább megismerjük, megtapasztaljuk és megszeretjük mindazt, ami az ember alkotta világon túl található. A modern korban városokba zárkózva jórészt elhatároltuk magunkat ettől a világtól – most eljött az ideje az újrakapcsolódásnak. Mindez nem kis mértékben észlelésünk megváltoztatását is jelenti: például még nagyvárosok betondzsungelében is csodálatos élőlényeket fedezhetünk föl, ha kinyitjuk a szemünket erre.

gyorsmenü:
Válts nézőpontot!
Világunk emberen túli részével több bennünk a hasonlóság, mint elsőre hinnénk – néha csak berögzült szokásaink, hiedelmeink, meggyőződéseink miatt nem tudjuk ezeket meglátni. E meggyőződéseink ráadásul nemcsak a saját életünkre vannak hatással, de milliárdnyi más élőlény otthonát is formálják. Számít tehát, mit veszünk észre magunk körül: meglátjuk-e élőlénytársainkat, észleljük-e a több mint emberi világ jelenségeket, feltűnik-e, hogy még mindig ezer szálon kötődünk az ökológiai rendszerekhez? Arra hívunk, hogy kérdőjelezz meg pár dolgot gondolkodásmódod mélyéről!
Nemszeretem állatok
„Fúj”, vagy „jó, hogy vagy”?
a holtfa is él
Hulladék vagy élőhely?
a buja kert varázsa
Segítség, fejünkre nőtt a „tiszta udvar, rendes ház”!
máshogy beszélünk
De mi az, hogy „több mint emberi világ”?
Fotó: Szabó Zoltán Judóka életének utolsó performansza
Ajánló
Hogyan tudod újratanulni a több mint emberi világ nyelvét? Miként tekinthetsz új perspektívából a világra és benne saját helyedre? Ajánlóink mind olyan könyvek, amelyek egy egészen új látás-, de még inkább érzékelésmódot mutatnak be, hogy ne csupán természetismereted bővüljön, de észlelésedet is újrahuzalozhasd.
Kíváncsiskodj!
Hogyan légy jelen a szabadban úgy, hogy az élővilágnak sem ártasz, sőt a kölcsönösség jegyében akár vissza is adsz neki? Jelenléted teljességét segíti, ha megismered az ökológiai törvényszerűségeket, az ott lakó élőlényeket, kapcsolataikat.
Tudásod bővítése segíti a nézőpontváltást is: ahogy egyre több szereplőt ismersz fel és meg, úgy válik világossá: ők nem pusztán erőforrások és nem is ellenségek, hanem mindannyiuknak megvan a helye és szerepe az élet szövedékében. Megláthatod az élőhelyek sokszínűségét, változatosságát, és otthonosabban fogsz mozogni kedves ismerőseid között, valamint te is nagyobb kedvet kapsz hozzá, hogy életben gazdag környezetet alakíts ki magad körül.
Hogyan járd a tájakat?
Vendég vagy az erdőben, vagy otthon érzed magad?
Önkéntes vadonles
A biológiaórán túl – kerülj még közelebb élőlénytársainkhoz!
Ismerd meg az élővilágot!
Mélyítsd kíváncsiságodat, ismerd meg hazai tájainkat és élővilágukat! Ajánlóink között szerepelnek szakkönyvek és regények is – mind olyan, ami közérthető, olvasmányos formában, mégis magas színvonalon írnak mindezekről.
Mutasd meg az élővilág sokszínűségét a gyerekeknek!
Kifejezetten olyan ajánlókat válogattunk, amelyek a kisebbek és nagyobbak természetismeretét is érthetően és érdekesen bővítik. Ha többet olvasnál arról, hogyan neveld gyermekedet természetközeli módon, miként navigálj a digitális világ, a természeti környezet és a mesék világa között, illetve kifejezetten ökologikus szempontból is igényes mesekönyveket keresel, olvasd el Kocsis Dóra Gyerekek és a digitális világ című cikkünket, melynek végén ajánlókat is találsz!
Írj öko-önéletrajzot!
Az öko-önéletrajz gyakorlata arra hív, hogy fedezd fel saját történeted a természetkapcsolatod tükrében. Ez segít tudatosítani, hogyan alakult jelenlegi viszonyod az élővilággal, és feltárja azokat a formáló élményeket, amelyek meghatározták ökológiai énedet.
Gyakorlatok az újrakapcsolódásért
Gyökerezz le a tájban – teremtsd meg otthonodat lakóhelyeden! De ne csak a lakberendezés kösse le a figyelmed! Ha megcsináltad már az öko-önéletrajz gyakorlatot, akkor feltérképezted, hol laksz, és hogyan kapcsolódsz a közvetlen környezeted ökológiai rendszeréhez. Ha nem foglalkoztál még ezzel, épp ideje! Szánj rá minden nap néhány percet, hogy megfigyeld, mi vesz körül!
Milyen az idő? Bentről talán csak annyit látsz, hogy süt a nap, felhős az ég, vagy esik valamilyen csapadék. Ha kimész, rögtön megtapasztalhatod, mennyivel több ennél az időjárás: a hőmérséklet, a szél, a páratartalom, a légnyomás mind hatnak rád – egyeseket talán testeden közvetlenül is érzékelsz. Figyeld meg az aktuális állapotot, keress mintázatot! Fedezz fel helyi széljárásokat, figyeld meg, melyik széllel milyen idő érkezik!
Csodálkozz rá minden nap a felhők vonulására, a nap ragyogására vagy a csillagok látványára! Figyeld, milyen fázisában van a Hold, ha észreveszed, köszöntsd régi ismerősként! Örülj a napkeltének, adj hálát a napnyugtáért – figyeld, hogyan változnak a színei az időjárás és az évszakok változásával!
Figyelj rá, hogy legyél rendszeresen a szabadban! Jó kapaszkodót jelenthet a „20-5-3” szabály: heti legalább háromszor 20 percet légy a közvetlen környékeden a szabadban. Havi egyszer 5 órát félvadonban – erdőn, mezőn, patakparton, és évente 3 napot lehetőleg megszakítás nélkül az emberi világtól távolabbi környezetben.
Legyen egy sétaútvonalad a lakóhelyed környékén, amit hetente néhány alkalommal be tudsz járni. Rendszeresen tedd meg ezt a távot, és figyeld, mi vesz körül: milyen növényekkel, állatokkal találkozol? Kik azok, akik rendszeresen felbukkannak? Kik az új jövevények? Kik vonulnak át időnként? Ha elég sokáig sétálsz erre, nyomon követheted az évszakok változását is.
Azonosítsd a növényeket, állatokat, gombákat, akikkel sétád során találkozol! Ezáltal megismerheted életmódjukat, igényeiket, törekvéseiket, és segíteni fog abban is, hogy felismerd, milyen módon kapcsolódnak környezetükhöz. Mi az, ami számukra ideális? Miért pont itt találkoztál velük? Mi az, ami miatt szenvednek? Egészítsd ki lexikális természetismeretedet közvetlen tapasztalataiddal! Figyeld kitartó kíváncsisággal, hogyan alakul életük!
Ahogy mi sem légüres térben létezünk, úgy egyetlen más élőlény sem önmagában van jelen a világban. Mindannyian kapcsolódunk valakihez, valamihez. Figyeld meg a környezetedben lévő élőlénytársaidat, hogyan kapcsolódnak hozzád, hogyan kapcsolódnak egymáshoz! Miért pont így alakult ez? Hogyan változnak ezek a kapcsolódási hálózatok az idő múlásával?
Fotó: Máté Bence
Járd a hála útját!
Világunk egyszerre veszélyes és csodálatos hely – ám érdemes elsősorban utóbbira összpontosítanunk. Abban az értelemben is, hogy nap mint nap hálát adunk mindazért, ami szebbé, teljesebbé teszi életünket. És abban az értelemben is, hogy magunk is nap mint nap igyekszünk egy szemernyivel jobb hellyé tenni világunkat.
Ha számba vesszük, miért lehetünk hálásak, hamar felszámolhatjuk függetlenségünk és szabadságunk illúzióját. Már pusztán az, hogy megszülettünk, számolatlanul sok ősünk érdeme. És aztán még hosszú éveken át mások gondoskodására, tanítására voltunk rászorulva, hogy valamelyest megismerjük a világot, eligazodjunk benne.

























