a biológiaórán túl – kerülj még közelebb élőlénytársainkhoz!
Bár karnyújtásnyira van tőlünk az élet megannyi megjelenési formája, közel kerülni hozzájuk, a mindenhol jelenlévő élővilág tagjaihoz sokszor nem is olyan könnyű. És nem azért, mert ne találhatnánk rájuk, inkább azért, mert nem tudjuk, mit és hol kellene keresnünk.
Fotó: Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület
Az élővilág felfedezéséhez, az élőlényekkel való kapcsolódáshoz a legtöbb esetben nem elegendők az egykori iskolai biológiaórák. A valódi kapcsolódást a személyes találkozás adja meg. Az élőlények, illetve sokféleségük iránti érdeklődésünk, kíváncsiságunk felébresztésére, a velük történő valódi kapcsolódásunk elmélyítésére 1996-ban az Egyesült Államokban rendezték meg először a BioBlitz nevű eseményt, amelyet azóta már számos más országban, így Magyarországon is rendszeresen megtartanak.
Mi az a BioBlitz?
Az első hazai BioBlitz eseményt 2017-ben Gödöllőn rendezte meg a Pangea Természetvédelmi Egyesület és a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány, s azóta is rendszeresen szerveznek ilyen „vadonleltárt” különböző helyszíneken. A „bio” jelentése élet, a „blitz” jelentése intenzív, villámgyors, roham. A találó szóösszetétel egy különleges közösségi élőlénymegfigyelés neve. A lényege, hogy 24 óra alatt az érdeklődő laikusok és szakértők közösen minél teljesebb mértékben kutassák föl egy meghatározott – nem túl nagy, általában néhány hektáros – terület, például egy park, egy erdő vagy egy vízpart élővilágát. A résztvevők itt nem pusztán nézői, hallgatói az eseményeknek, hanem maguk is aktív részesei, hiszen az ő közreműködésükkel történik a területen található növény-, gomba- és állatfajok megszámlálása.
Fotó: Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület
Ez egy valóban intenzív felmérés, miközben rengeteget lehet tanulni az adott fajcsoportok szakértőitől a növényektől kezdve a csigákon és a lepkéken keresztül a hüllőkig, a madarakig és az emlősökig. És nemcsak a fajokról tudhatunk meg érdekességeket, hanem egy sor olyan kutatási, tudományos mintavételi módszerbe is bepillantást nyerünk, mint az avarrostálás, a denevérdetektorozás, a kisemlős-csapdázás és a madárgyűrűzés.
Fotó: Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület
A fajgyűjtéshez – ki-ki érdeklődésének, lehetőségének megfelelően – a nap bármely szakaszában lehet csatlakozni, de az igazán lelkesek, akár pár óra szundikálást beiktatva egész nap nyomoznak a fajok után. A 24. óra elteltével aztán összeáll a fajlista, amelynek a vége a legtöbbször egy megdöbbentően magas szám. És itt van a lényeg, ugyanis talán addig nem is sejtettük, hogy kedvenc városi parkunk vagy a közeli patakpart milyen gazdag élővilágnak nyújt otthont. Ez valódi változást hozhat gondolkodásunkban, rácsodálkozhatunk közvetlen környezetünk, saját lakóhelyünk biológiai sokféleségére, különleges fajokra, vagy közismert fajok különleges képességeire. Ez pedig bizonyosan hozzájárul a velük való kapcsolat, az élőhelyü(n)khöz való kötődés elmélyítéséhez.
A BioBlitz események célja elsősorban a helyi közösség szemléletformálása, környezeti érzékenyítése, de a fajleltár sok esetben nem csak a fióknak készül. A fajlista kézzelfogható bizonyítéka egy terület gazdag élővilágának, akár számos védett, fokozottan védett, vagy Natura 2000 jelölőfajnak, ami az egyik legerősebb érv lehet egy esetleges későbbi zöldmezős beruházás ellen. Többé nem tudunk közömbösek maradni egy újabb bevásárlóközpont, lakópark vagy termelőüzem zöld területre tervezett építése kapcsán.
Vadonles, egész évben
Az élővilág megfigyelésére természetesen egész évben lehetőségünk van önállóan is. Amatőr természetbúvárként rengeteg élménnyel gazdagodhatunk, ha nyitott szemmel, füllel és szívvel figyeljük a környezetünket. Lakóhelyünk megismerése nemcsak azt jelenti, hogy ismerjük a szomszédainkat, tudjuk, hol van az iskola és a legközelebbi bolt, hanem azt is, hogy tudjuk, milyen élőlények élnek velünk szoros közelségben. Ha egy kicsit kiélesítjük érzékszerveinket (főleg szemünket és fülünket, de olykor orrunkat is), akár egy olyan rövid útvonalon, mint a lakásunktól a buszmegállóig, jó pár megfigyelést tehetünk.
Tavasszal kora reggelente hallhatjuk a házi rozsdafarkú összetéveszthetetlen, sercegő hangját, figyelhetjük a fák pattanó rügyeit, nyáron megpillanthatjuk a kőtámfalon napozó fali gyíkot, aki jöttünkre villámgyorsan bebújik egy falrepedésbe. Őszi estéken felfigyelhetünk a sün neszezésére a száraz avarban, eső után a „semmiből” előbújó gombákra, télen, szélcsendes időben érezhetjük a róka jellegzetes, erős szagát, ha a területét épp a mi útvonalunkon jelölte meg.
Az élővilág tudatos figyelése önmagában is rengeteg ismerethez és élményhez juttat bennünket, de ezen túl nagy segítséget jelenthet, ha megfigyeléseinket megosztjuk természetmonitorozással foglalkozó szervezetekkel. A Herman Ottó Intézet által működtetett, 2009-ben indított Vadonleső Program pontosan ezeket a megfigyeléseket várja. Hiszen országos elterjedésű, gyakori fajok térképezésére nincs elég szakértői kapacitás, ezek szélesebb körű felmérését a laikusok közreműködése nélkül lehetetlen volna elvégezni. A vadonlesoprogram.hu oldalon néhány könnyen felismerhető, közismert védett növény- és állatfajról lehet észlelési adatokat feltölteni Google Maps alapú felület segítségével. Ezzel könnyen nyomon követhető az adott faj elterjedése térben és időben egyaránt. Talán meglepő, de az olyan közönségesnek gondolt fajok esetében is fontos az adatgyűjtés és a monitorozás, mint például a vörös mókus vagy a nappali pávaszem. Sajnos egyre több az olyan faj, amely egykor, akár még a mi életünkben is gyakorinak volt mondható, mára azonban vészesen megfogyatkozott az állományuk. Ez a drasztikus csökkenés napjainkban jellemzően a rovarokat és a kétéltűeket érinti, de jó néhány madárfajt úgyszintén. Az internetes oldalra és a mobilapplikációba bárki feltöltheti észleléseit, de fontos, hogy a mennyiség helyett az adatok helyességére törekedjünk, ezért jó, ha fotókat is csatolunk, ami segíti a validálást a szakemberek számára. Megfigyeléseink a rögzítést követően megjelennek az adatbázisban, illetve a térképen, évente több ezer adattal segítve a természetvédelemben dolgozó kutatók munkáját. A legtöbb adatot szolgáltató önkéntes elnyerheti a „Legvadonlesőbb vadonleső” elismerő címet is. Legyetek ti is önkéntes vadonlesők!
