
ÉLETMÓDORVOSLÁSSAL AZ EGÉSZSÉG MEGŐRZÉSÉÉRT
A megelőzés és egészségmegőrzés fontosságát és egyénre szabott megvalósítását, az egyénnek a saját egészségével kapcsolatos döntésekre felhatalmazott szerepét hangsúlyozza az orvostudomány egyik új irányvonala, az életmódorvoslás.
Ez egy olyan orvosi szakterület, amely elsődlegesen bizonyítékokon alapuló terápiás életmódbeli beavatkozásokat alkalmaz a leggyakoribb nem fertőző krónikus betegségek és állapotok (például a szív- és érrendszeri betegségek, elhízás, magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség, egyes ízületi gyulladások, daganatos betegségek) megelőzésére, kezelésére és gyakran azok visszafordítására. A napjainkban megszokott, ún. nyugati típusú orvoslás ezzel szemben elsősorban az adott betegség célzott gyógyszeres vagy operatív kezelésére összpontosít. Az életmódorvoslás a középpontba magát a beteget helyezi, nem pedig gyógyszereket vagy konkrét orvosi kezeléseket.
Az életmódorvoslás pillérei az egyéni és planetáris egészség tükrében
Az alkalmazott életmódbeli beavatkozások az alábbi hat életmód-pillér mentén történnek. Az életmód-pillérek jelentős egészségügyi szerepét alátámasztja, hogy az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a szívbetegségek, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség 80%-a, míg a rákos betegségek 40%-a elsősorban az étrend és az életmód javításával megelőzhető lenne.
Egészséges táplálkozás
Rendszeres fizikai aktivitás
Pihentető alvás
Támogató társas kapcsolatok
Káros szokások és anyagok kerülése
Megfelelő stresszkezelés
Az életmódorvoslás nem a nyugati orvoslás alternatívája, hanem sokkal inkább alapja, azzal karöltve, tudományos alapokon működik. Sikeres kivitelezéséhez gyakran több egészségügyi szakember (többek között háziorvos, belgyógyász, dietetikus, mozgásterapeuta, gyógytornász, addiktológus, mentálhigiénés szakember) harmonikus és összehangolt együttműködése szükséges.
Az életmóddal bizonyítottan összefüggő krónikus betegségek és állapotok, az ún. civilizációs betegségek kezelése évtizedek óta egyre nagyobb terhet ró az egészségügyi ellátórendszerekre – mind anyagi értelemben, mind a személyzet kapacitásait tekintve, mind pedig az ökológiai lábnyom szemszögéből. Az életmódorvoslás egyik célja, hogy a betegségek kezeléséről áthelyezze a hangsúlyt a betegségeket kiváltó okok megszüntetésére, vagyis az egyén egészségét támogató életmódbeli döntésekre. A távlati célkitűzés pedig ennek révén egy környezetileg és gazdaságilag fenntartható, szolidáris és társadalmilag jobban hozzáférhető egészségügyi ellátórendszer megteremtése lehet.
A centrumországokban egyre erősebb a törekvés az eddig egyeduralkodó nyugati típusú orvoslás, a modern orvosi gyógykezelések, a hagyományos gyógyító eljárások (ún. komplementer medicina) és az életmódorvoslás alapelveinek egyesítésére.
Magyarországon az életmódorvoslással kapcsolatos alapelveket, állásfoglalásokat és ismeretanyagokat két orvosszakmai társaság képviseli és közvetíti: a 2013-ban alakult Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) és a 2021-ben alakult Magyar Egészségmegőrzési és Életmódorvostani Egyesület (MOTE).

